Richweisz Edina

Festészeti és grafikai munkáim az észlelés, emlékezet és önismeret egymásba alakuló struktúráit tapogatják le.

Festmények, reneszánsz másolatok, rézkarcok és szobrok — egy alkotói út a külső hagyománytól a belső tapasztalat felé.

A reneszánsz másolatok számomra az alázat csendes gyakorlatai: a képhez való tudatos odafordulás, amely nem ural, hanem megért, és feltárja saját helyemet az idő és művészet folytonosságában.

Festményeimben a látvány feloldódik, és egy lebegő, álomszerű képi térben szerveződik újra, ahol a színek nem leírnak, hanem megnyitnak, a formák pedig a tudat és emlékezet rejtett kapcsolatait követik.

Grafikai munkáim a redukció felé mozdulnak el: a vonal a belső állapotok közvetlen lenyomatává válik. A rézkarc és hidegtű számomra a koncentrált figyelem tere, amelyben a forma és a belső tartalom egységbe rendeződik.

„A kép nem közlés, hanem átjáró: egy olyan tér, ahol a látás elmélyül, és a csend is tapasztalattá válik.”

E három irány együtt a külső hagyománytól a belső tapasztalat felé vezető alkotói munkát adja.

Művészet tanárként mindazt, amit alkotóként vizsgálok, nem ismeretként, hanem tapasztalatként kívánom közvetíteni: a látás, az érzékelés és az önreflexió képességét. A tanítás számomra nem irányítás, hanem kísérés, ahol a diákok saját belső világukkal és a vizuális környezettel kerülnek párbeszédbe. Amit átadni szeretnék, az egy nyitott attitűd: a kérdezés, az elmélyülés és az érzékenyebb látás lehetősége.

Restaurátor munkák